Vezúv - Maiori

FIGYELEM, MÁTÓL KEZDVE A BLOGBEJEGYZÉSEK AZ ALÁBBI MÓDON ÍRÓDNAK: ELŐTTEM A NAPLÓM, KÉPERNYŐN A FOTÓK (IDŐBÉLYEG), ILLETVE A NYOMKÖVETŐ ADATAI. EZEN INFORMÁCIÓK ALAPJÁN PRÓBÁLOK VISSZAEMLÉKEZNI, HOGY:

Viszonylag korán, reggel hétkor már úton vagyunk. Mivel tudjuk, hogy csak gurulni fogunk, nem reggelizünk, csak majd lent a városban. Ez egy kicsit el is csúszik 11 órára, viszont elég kiadós rántotta, így az ebéd az majd egyben a vacsora is (pesztós tészta, ami mellé egy szomorú hangulatjelet rajzoltam a naplómban, ennek megfejtéséhez azonban még idő kell). Pompeye-t ezúttal kihagyjuk, hiszen állítólag elég sok mindent láttunk már az út mentén is. Az Amalfi partra viszont sikerül rászednem a srácokat (kis kerülő ugyan, de mindenképp megéri). Mielőtt nekivágunk még csobbanunk egyet a tengerben. Lehellel épp kiültünk egy sziklaszirtre, amikor odaúszott elénk egy kissrác, látványosan nézegetett bennünket - egyszer egyikünket, aztán másikunkat - amikor is megszólalt: "Most akkor melyikőtök az igazi Jézus?!"

Az Amalfi parton nem kevés szintet szedtünk össze, viszont hihetetlenül jó élmény volt lefelé száguldozni a kacskaringós úton! Ha kisebb lett volna a forgalom, biztos sikerül jobban megközelíteni a 80 km/h-t. Este hétkor egyszer csak tüzijátékra lettünk figyelmesek, ami elég érdekes volt, ugyanis este hétkor még javában világos volt. Maga a tüzijáték nagyon hangos, és inkább csak füstpamacsokat láttunk.

A táj miatt egyébként elég lassan haladtunk, sokat megálltunk fotózni, na meg aztán egymást is szokni kell. Eddig magányos farkasként tekertem, most pedig két, már túlságosan is összeszokott bringás közé kerültem...

Számokban: 87,80 km – 5h50' a nyeregben – 15,02 km/h átlag – 74,18 max