Zágráb - Štrigova

Hú, a mai nap bővelkedik élményekben és emlékekben! Kezdjük talán mindjárt reggel, amikor is vártuk, amíg megszáradnak a dolgaink az esti zivatar után. Egy sövénnyel eltakart mezőn vertünk sátrat, viszonylag közel a településhez. Szóval reggel Lehel fogmosás közben táncra perdült, én meg jól levideóztam (amit nyilván csak személyesen fogok csak megmutatni, ha valakit érdekel, természetesen Lehel beleegezése után :P ) Útra kelve kb. az első megfelelő benzinkútnál meg is álltunk mosakodni. Az eső jól felfrissítette a levegőt, öröm volt tekerni. Dombos vidéken haladtunk ugyan, de elég jól gurultak a bringák, s még így is maradt idő a fotózásra. Rájöttünk, hogy hamarosan vége a kalandnak és még sok titkos felvételt is készítettünk a túrabringások mindennapi életéről. Útközben rengeteg gyümölcs is már beérett (körtét, mogyorót legeltünk), a nap vége felé pedig, közeledve a határhoz, betértünk egy kocsmába, részben hogy megszabaduljunk a kunától, no meg hogy sörözzünk, ill. kulturalizálódjunk (ez Felvidéken nem az izomtömegekről szól, hanem a beszélgetésekről). Természetesen nem volt nehéz szóba elegyedni, hiszen három ilyen vándor egy falusi kocsmában elég feltűnő jelenség. Ha emlékeim nem csalnak, a pénzünktől nem tudtunk megszabadulni, sorba jöttek a meghívások. Mi pedig addig-addig húztuk egymást, hogy csak odaültünk a lányokhoz megkérdezni, nem tudnak-e esetleg valami jó kis sátorhelyet a környéken. Tudtak. Az apuka szőlősében elöl a diófánál lehetne. Szerintem a sütögetésre is mi beszéltük rá a csajokat, akik természetesen megmutatták a helyet, különben oda nem találtunk volna. Hoztak krumplit, kukoricát, no meg bort (hú, de förtelmes volt... na jó, nem annyira... de azért hazacipeltem... pálinka lett belőle).

Számokban: 101,44km – 5h49' a nyeregben – 17,45 km/h átlag – 70,04max